A tolmácsteljesítmény minőségének relativitását mutatja az is, hogy megítélése nagyban függ attól is, ki végzi az értékelést. Moser—Mercer (1996) szerint a következő értékelési perspektívák játszanak szerepet a tolmácsolás megítélésében:konszekutív tolmácsolás tippek
(1) a tolmács perspektívája
(2) a címzett perspektívája
(3) a konferenciaszervező perspektívája
(4) a tolmácskollegák perspektívája
(5) a tolmácsolást oktató tanár perspektívájamagyar német tolmácsolás xix. ker
(6) a tolmácsolást kutató tudós perspektívája
A következőkben a tolmácsolást kutató tudós perspektívájának részletes elemzésétől eltekintünk, hiszen ezzel a kérdéssel az előző fejezetekben már részletesen foglalkoztunk.
A tolmács maga is folyamatosan értékeli, méri saját teljesítményét. Közvetlenül a tolmácsolási esemény után szinte mindig eszébe jut, hogy valahol nem a megfelelő kifejezést használta, úgy érzi, az üzenet egy részét nem sikerült pontosan visszaadnia. A tolmács csak ritkán elégedett saját teljesítményével, hiszen „abszolút” minőségre törekszik, és többféle elvárásnak egyszerre kíván megfelelni, esetleg olyanoknak is, amelyek eleve kizárják egymást. A tolmácsok sokszor szigorúak önmagukkal, és teljesítményükben utólag még akkor is kételkednek, ha a hallgatóság megdicsérte őket munkájukért.ungarisch dolmetscher budapest preis ft
Sylvia Kalina alkotta meg a retrospektív tolmácsjegyzőkönyv („retrospektives Dolmetschprotokoll”) fogalmát, amely úgy jön létre, tolmácsot közvetlenül a munkavégzés után szembesítik a magnóra vett és leírt eredeti szöveggel, valamint saját tolmácsolásával. A tolmács még emlékszik a történtekre, és maga kommentálja az esetleges eltéréseket, megoldásokat, átrendezéseket, kihagyásokat, bővítéseket a két szöveg között. Elmondja, miért döntött úgy abban a pillanatban, egytért -e most is ezzel a megoldással, milyennek tartja azt utólag (Kalina 1998). Szinte minden esetben az derül ki, hogy a tolmácsok rendkívül szigorúak önmagukkal, és elégedetlenek saját teljesítményükkel.ungarisch telefon dolmetscher
A címzett, a releváns felhasználó perspektívája
A tolmácsteljesítmény mérésének meghatározó perspektívája természetesen a releváns felhasználóé, aki a tolmácsolás nélkül nem követhetné az adott eseményt. A releváns felhasználó nem azért hallgatja a tolmácsot, hogy ellenőrizze őt, hogy összehasonlítsa a célnyelvi szöveget a forrásnyelvivel, hanem azért, hogy információkat kapjon, hogy megtudja, miről beszél a szónok, milyen mondanivalója van, milyen cselekvésre akarja őt késztetni stb.
A releváns felhasználó többnyire mást tart hibának, mint maga a tolmács vagy a tolmácsolást oktató tanár. Míg ők nagy hibának tarthatnak valamilyen pongyola, nyelvileg nem szerencsés megfogalmazást, addig a reIeváns felhasználónak többnyire fel sem tűnik, mert ő értette az üzenetet, és csak arra figyelt, miközben a tolmácsot hallgatta. Nem a tolmács nyelvtudását, retorikai képességeit figyelte, hanem a mondanivalót akarta megérteni. Természetesen ebből nem következhet az, hogy az, amit a releváns felhasználó nem vesz észre, az nem hiba. Az ügyfelet, a felhasználót soha nem szabad félrevezetni. A hibák értékelésekor azonban mindig tudatosítani kell, mi milyen perspektívából számít hibának, és milyen megítélés alá esik a többi perspektívában.
A 80-as évek közepe óta számos tolmács és kutató vállalkozott a releváns felhasználók tolmácsolással kapcsolatos elvárásainak mérésére (Bühler 1986, Kurz 1989, 1996, Gile 1990, Kopczynski 1992, Moser 1995). Több vizsgálat bizonyította, hogy a felhasználók elvárásai nagyban különböznek aszerint, hogy milyen típusú rendezvényről van szó, tudományos vagy műszaki rendezvényről, nemzetközi szervezetek plenáris üléseiről, parlamenti vitákról, médiaeseményekről stb. Különböző elvárásokat támasztanak a felhasználók aszerint is, hogy rutinos „tolmácsolásfogyasztók” vagy pedig először vesznek részt tolmácsolt eseményen.
Az említett vizsgálatok egy része azt igyekezett feltárni, milyen sorrendet állapítanak meg a felhasználók bizonyos értékelési szempontok között. Ezek többnyire a következők voltak: akcentus, hangminőség, szinkronitás, folyamatos beszéd, logikai összefüggések, értelemszerű visszaadás, teljesség, nyelvtani pontosság, pontos terminológia. A legtöbb felhasználó egyértelműen az értelemszerű tartalomvisszaadást tartotta a legfontosabb szempontnak. Minél inkább szakmai konferenciáról van szó, annál fontosabb lesz a részletek pontos közvetítése. A felhasználók fontosnak tartották, hogy a tolmács ne tartson hosszú szüneteket, különösen akkor nem, ha az előadó közben tovább beszél, hanem egyenletes beszédtempóban, folyamatosan tolmácsoljon, minél inkább szinkronban az előadóval.